Részlet egy hajónaplóból

 

Megkaptuk a hajónkat (STEINBOURG). Tök jó! Kipakoltunk, bepakoltunk majd szétpakoltunk. Sajna nem emeletes az ágy, így kevesebb a szekrény, mint kéne, node sebaj.

A mi Steinbourg-unk

Bencének van a legjobb helye, mert franciaágya van (egy egész, csak neki, egyedül)!

Este felköszöntöttük a Tompit (BÓDOG SZÜLINAPOT!) meg kártyáztunk (a Picur nyert, a Tomp a második…Dorka már szót sem érdemel), oszt lefeküdtünk alukálni.

…úgy terveztük, hogy legkésőbb 9-kor elindulunk első utunkra, aztán 8-kor felkeltünk, Apa elment BOULANGERIE-be (pékhez), hozott croissant meg bagettet, aztán negyed 11-kor el is indultunk!

Apa vadul meg volt győződve róla, hogy a kormány a hibás, hogy nem tud kanyarodni, aztán a hajós paskó (a helyes, akit az 1. zsilip előtt szedtünk fel egy másik bénázó hajóról) felvilágosította, hogy hátramenetben csak egyenesen vagy az egyik irányba kanyarodva lehet menni.. A hajós paskó segített az első zsilipnél a többi már ment magától! Így elhagyva 3 zsilipet elérkeztünk utunk egyik csúcspontjához (a 100-ból) Európa egyetlen hajósliftjéhez (Arzviller), ami köbö

Arzvilleri hajóemelő-mű

17 értékes zsiliptől fosztott meg minket. A kilátás nagyon szép volt….

….s lőn következett a várva vár no. 1. meglepetés. Átmentünk egy 2306 m hosszú alagúton (bár ez csak a Tompnak volt meglepetés mert a Dorka elkotyogta, mert nem tudta, hogy ez a meglepetés) + idetartozó megjegyzés: a Tomp vezetett (van is kép az összetört roncsunkról! J Najooo, nem, ügyi volt!), aztán átvette a Picúr a vezetést, úgyhogy a következő 475 m-es alagútban ő vezetett…. 

…Miközben vacsoráztunk, az András meg az Andris meg a Tomi ügyesen berúgták a focilabdát a vízbe. Többféle módszerrel kísérleteztünk, végül a kődobálás nyert.

Hosszas harc után átküzdöttük a túlpartra, ahol az Ildiék kihalászták a vízből (megelőzve a víziflottát, akik közben elkötve hajójukat, életük kockáztatásával a labda után eredtek)….

…leparkíroztunk vásárolni egy Gondiexange

Alagútban

nevü helyen, csak sajna kenyér már nem volt, mert az előttünk haladó hajó legénysége felvásárolta az egész kenyérkészletet….

…A zsilipkezelő bácsi asszonta, hogy nem kell várnunk, mert nincsenek sokan. Kaptunk magunk mellé egy zsilip-kezelőt, merthogy ezeknél a zsilipleknél nincsen kék meg piros kar, hanem bácsi van, aki tekergeti a karokat jobbra meg balra. Picúrral tök jól összehaverkodtak meg a Bencével is, aki segített neki a karokat jobbra meg balra tekergetni…Az utolsó zsilip után könnyes búcsút vettünk egymástól és kikötöttünk Mittersheim-ban ahol végre sikerült megebédelnünk (este 6-kor)…aztán Bence megtanította az Andrisnak meg Tompinak, hogy kell tönkrevágni a biciklik kerekét (farolgatás, egykerekezés, a tanyálásról nem is beszélve)……Ma nagyon korán keltünk (8-kor!!!). Jött a Bulangerie egy kocsin, hozta a reggelit. A néni még tegnap mondta, hogy a bulangeri „come and TÜ-TÜ”, szóval tudtunk, hogy jönni fog. Meg persze a csatornásszal – Jansk – megbeszéltük, hogy 9 körül zsilipelünk, úgyhogy ezért kellett korán kelni. Mire végeztünk a reggeli összekészüléssel jött Ildi biciklin (akiről addig szentül hittük, hogy alszik), csurom vizesen, mert ő friss volt és már 7 óra óta biciklizett, és vásárolt is, és megnézte Fénétrange-t, amire a Jansk azt mondta, hogy uncsi, de az Ildi szerint kár lett volna kihagyni. Reggeli után elindultunk. Kaptunk egy új zsilip-kezelőt, aki vén volt és se nem helyes se nem izmos. L

…kaptunk valami nyomogatható izét, amivel a zsilipeket tudtuk kezelni ezentúl, és mentünk és mentünk és mentünk…és kikötöttünk Sarralbe-nál. Besétáltunk a városkába, ahol megnéztünk egy télleg csodaszép templomot, meg a belsejét is, ahol Apa belfújkált az orgona fa sípjaiba. 8 körül bebicikliztünk Sarreguemines-be, ahol a parton egy szürkegémet próbáltunk maradásra bírni, hogy le tudjuk fényképezni. Amikor visszaértkünk a hajóhoz levakartuk magunkról az a kb. 17548 muslincát, akikkel az út folyamán frontálisan ütköztünk.

Estére Andrásék átjöttek, hoztak valami finom, könnyű vöröset és megettük azt az isteni epres tortát!

...Hát ez a nap is eljött...az utolsó reggel. Miután nem pakoltunk semmit előző este és nem is takarítottunk, 7-kor kelés volt. Dorka és Tompi lemosták a fedélzetet, a Picúr pedig a belső részt pucolta ki. Jött a hajós paskó, megnézte, hogy minden rendben van-e, megmutatta hová tehetjük a bicajokat, majd elköszönt. Mi pedig hosszas térképböngészés után elindultunk hazafelé.

Itt a vége, fuss el véle!

 

Néhány kép a nyaralásról:

Lutzelbourg 1	Lutzelbourg 2	Lutzelbourg, kikötő hajnalban
Lutzelbourg, kikötő nappal	Hesse	Hogy fér ez itt el?
Pihenő	Sarralbe	Sarralbe
Sarrebourg	Útközben	Nagy zsilipház, kis zsilipház