Inkei Berta élményei a Saone csatornán
Pénteken délben indultunk és odafelé Münchenben szálltunk meg, így pont kényelmesen odaértünk szombaton.
Az átvétel a bázison az eddigi leggyorsabb volt. Felkészültünk az eddigi tapasztalatok alapján, hogy biztos kell még várnunk 1-2 órát, de itt nem kellett. 3-4 között értünk oda, azonnal bepakolhattunk a hajóra és egy nagyon rövid eligazítás után már mehettünk is. Sajnos angolul nem beszélt senki a bázison, németül meg mi nagyon keveset tudunk, úgyhogy nem is nagyon tudtunk beszélni. Miután tisztáztuk, hogy nem ez az első utunk és Nicols-sal is voltunk már, úgy gondolták, nincs szükségünk próbaútra, amit nem bántunk, annyival is hamarabb indulhatunk.
A hajó nagyon szép rendben volt, tiszta volt és nem volt vele semmi nagyobb probléma, csak apróbb hibák, pl. letört a létra egy foka a héten, illetve az egyik WC nem pumpálta mindig fel a vizet. Az egyetlen, ami feltűnt, hogy mintha lassabb lenne a végsebessége, mint az eddigi hajóinknak, általában könnyedén meg is tudtak minket előzni, pedig szinte egész héten maximum sebességgel közlekedtünk. Meg tudtuk mérni GPS-el, 8-9 km/h volt, ami tényleg nem sok. Ezen kívül viszont tényleg nagyon jó állapotban volt az egész hajó, fel volt újítva és a motorja is egészen újnak tűnt. A hajó leadása is ugyanolyan gyorsan történt, nem számolgatták meg a kanalakat, csak megnézték nagyjából, hogy nem törtük-e össze és mehettünk.
A leírásokban Mantoche volt megadva, mint egyheti úti cél, de oda nagyon hamar eljutottunk, pedig nem mentünk sokat – legalábbis magunkhoz képest. /Úgy emlékszem, összesen 32 órát vezettünk a héten./ Végül Auxonne-ban fordultunk vissza, péntek reggelre visszaértünk már Port sur Saone-ba, úgyhogy továbbmentünk még kicsit a következő zsilipig, fejből nem tudom a nevét. Nagyon békés, nyugodt volt a környék egész úton, az emberek barátságosak voltak. A folyóban többször is úsztunk, kicsit hideg volt a víz, de a melegben jól esett. Mindegyik település nagyon szép, mindenhol volt látnivaló. Előtte interneten megrendeltem a hajózós prospektust, így a térképen kívül abból is tudtunk tájékozódni. Gray-ben, Auxonne-ban pedig a helyi idegenforgalmi irodákban is tudtunk válogatni a rengeteg prospektus közül. Zsilip elég kevés volt, és azok is kisebbek voltak, szóval soha nem kellett sokat várnunk. Utunk során 2 szép alagúton is átvezett a csatorna.
